A saját szerelmi történeted megírása ott kezdődik, hogy visszanézel arra, mit tanultál gyerekként a szeretetről. Mit gondoltál, mit kell tenned ahhoz, hogy figyeljenek rád? Kérhettél vigaszt, amikor fájt valami? Mi történt, amikor kimondtad, hogy valamit másképp szeretnél?
Lehet, hogy már jóval az első randid előtt kialakult benned egy válasz arra, milyen embernek kell lenned ahhoz, hogy szeressenek. Felnőttként pedig néha akkor is ehhez igazodsz, amikor már lenne lehetőséged másképp kapcsolódni.
Mit írtál meg magadról az életed elején?
Képzeld el azt a kislányt, aki észrevette, hogy a felnőttek akkor dicsérik meg, amikor ügyesen megold mindent egyedül. Büszke volt magára, és jólesett neki a dicséret. Közben talán azt is megtanulta, hogy könnyebb elismerést kapni azért, amit megold, mint figyelmet kérni ahhoz, ami neki nehéz.
Évek múlva ott ül valakivel a harmadik randin. Szívesen találkozna vele hétvégén is, de amikor szóba kerül a következő találkozó, csak annyit mond: „Nekem mindegy, ahogy neked jó.”
Egy ilyen mondat mögött sok minden lehet. Érdemes akkor megállni mellette, ha újra és újra ezt mondod, miközben pontosan tudod, mit szeretnél. Mitől tartasz abban a pillanatban, amikor kimondhatnád, hogy neked mi lenne jó?
Melyik régi mondatot viszed magaddal a randira?
A korai következtetéseink sokszor ilyen egyszerű mondatokban férnek el.
- „Ha túl sokat kérek, megunnak.”
- „Nekem kell elsimítanom a vitát, különben eltávolodunk.”
- „Aki szeret, annak magától is tudnia kell, mire van szükségem.”
- „Ha valaki igazán fontos nekem, megéri várnom rá, ameddig csak kell.”
Gondolj egy konkrét helyzetre. Megbeszéltétek, hogy pénteken találkoztok. Péntek délután van, és még mindig nem tudod, mikor és hol. Lehet, hogy rákérdeznél. Lehet, hogy inkább szabadon hagyod az egész estédet, mert félsz, hogy sürgetésnek veszi az üzenetedet.
Ha észreveszed, hogy megint vársz és találgatsz, már van egy választásod. Írhatsz például ennyit: „Szívesen találkoznék ma. Meg tudjuk beszélni délutánig, hogy mikor?” A válaszából megtudhatsz valamit arról is, hogyan tudtok egyeztetni, amikor mindkettőtök ideje számít.
Így kezdd el megírni a saját love sztoridat
Válassz egyetlen korai emléket és egyetlen felnőttkori kapcsolati helyzetet. Írj róluk néhány mondatot ezekkel a mondatkezdésekkel.
- Gyerekként azt figyeltem meg, hogy… Idézz fel egy jelenetet, amelyben szerettél volna figyelmet, vigaszt vagy segítséget kapni. Mi történt?
- Ebből akkor azt gondoltam magamról, hogy… Próbáld úgy megfogalmazni, ahogy az akkori éned érthette. „Akkor vagyok jó, ha nem okozok gondot.”
- Ma ez akkor bukkan fel, amikor… Írj le egy pillanatot, amikor mást mondtál, mint amit éreztél, vagy többet vállaltál, mint amennyit szerettél volna.
- Legközelebb szeretném kipróbálni, hogy… Írj le egy konkrét mondatot, amit ki tudsz mondani. „Örülök, hogy találkozunk. Nekem a szombat délután lenne jó.”
Olvasd vissza, amit írtál. Lehet, hogy az akkori mondatodnak ma is van olyan része, amit szívesen magaddal viszel. Talán szeretsz gondoskodni másokról, és ezt meg is szeretnéd őrizni. A következő fejezetbe belefér az is, hogy elmondd, milyen gondoskodás esne jól neked.
Ha ma este csak egy mondatot írsz le, kezdd ezzel:
„Sokáig azt hittem, ahhoz, hogy szeressenek, nekem mindig…”
Aztán fejezd be ezt is:
„Egy olyan kapcsolatban, amilyenre ma vágyom, szeretném megengedni magamnak, hogy…”






