A „félelemteli kötődés” kifejezés nem széles körben elterjedt pszichológiai fogalom vagy hivatalos diagnózis. A kötődési elmélet azonban foglalkozik a bizonytalan kötődés fogalmával, amely egy olyan mintázat, amikor egy gyermek ambivalens viselkedést mutat a gondozó személyekkel kapcsolatban. Az ambivalens kötődés azt jelenti, hogy a gyermek egyszerre érez erős vonzalmat és szorongást a gondozó személy iránt.
Az ambivalens kötődés olyan helyzetekben jelentkezik, amikor a gondozó személy válaszai nem konzisztensek vagy előrejelezhetőek. Például, ha a szülő néha elérhető és gondoskodó, máskor viszont elutasító vagy hanyag, a gyermek nehezen tudja megjósolni, hogy mire számíthat.
Ez a fajta kötődési stílus gyakran szorongással, félelemmel és bizonytalansággal jár. A gyermek kiszolgáltatottnak érezheti magát, és a kötődési személyhez való bizalom és támasz kialakítása nehézségekbe ütközhet.
Fontos megemlíteni, hogy a kötődési mintázatok nem fixek, és az emberek fejlődésével változhatnak. Az ambivalens kötődés gyakran kapcsolatban van korai élményekkel, de terápia és támogató környezet segíthet a biztonságosabb kötődés kialakításában.
