Szeretettel köszöntelek. Németh Irén vagyok, és foglalkozom a mérgező kapcsolatok szakításával, és foglalkozom a párkereséssel. Igazándiból fejembe vettem pár évvel ezelőtt, hogy van egy olyan életszakasza azoknak az embereknek, akiknek nem sikerült a párkapcsolata, amikor kijönnek a régi, rossz párkapcsolatukból, és utána stagnálás következik, egy nagyon mély és nehézséges időszak, és utána jön a kínszenvedése az újra párkeresésnek. És ez az a zóna, ez az a mezsgye, ami igazán felkeltette az érdeklődésemet, de nem véletlen, hisz az én életemben is bizony-bizony kétszer is előfordult nehézséges élethelyzet.
Az első házasságom válással végződött, és képzeljétek el, hogy amikor magam alatt voltam, és teljesen el voltam keseredve, akkor azon gondolkoztam, hogy mi a túrót rontottam el egyrészt, másrészt, hogy te jó ég, mennyire nem ismerem sem magamat, sem a másik nemet. És amikor kijössz egy mérgező kapcsolatból, akkor olyan, mintha felébrednél, lerántod a leplet a régi medrol és egy egész más megvilágításban látod magadat. Igazándiból annyira el voltam keseredve, képzeljétek el, hogy ez kicsit ilyen kellemetlen szituáció, de nem bírom nem elmesélni nektek, hogy igenis tudunk úgy elkeseredni egy reménytelen kapcsolat után, hogy alig bírjuk a munkát a romokból összeszedni.
Gyakorlatilag ott álltam szétárt kezekkel és azt mondtam, hogy most hogy a túróba keressek én párt? Ugye 25 évig voltam az első férjemmel, és gyakorlatilag egy olyan üzemmódban voltam, hogy társultam, nem volt jó a kapcsolatunk, mérgező kapcsolat volt, de a lényeg, hogy egyáltalán nem voltam felkészülve a párkeresésre. Meg sem fordult a fejemben, hogy a párkeresésre fel kell egyáltalán készülni, és ahogy erre belegondoltam, hát igazándiból összeszorult a gyomrom, mert mérhetetlenül ilyen halálfélelmem volt, hogy Úristen, egy feladatot meg kell oldani, és nem tudom, hogy hogy’ képzeljek neki itt.
Jó, én nem ismerem a másik nemet. Tehát felébredtem egyik nap, és arra jöttem rá, hogy nem is tudom, hogy én milyen típusú ember vagyok, és igazándiból azt sem tudom, hogy milyen típusú emberre lenne szükségem. És ott álltam, és olyan pánikrohamot kaptam, hogy egyszerűen. Úristen, Úristen, hogy fogom ezt a tudást megszerezni? Hogy fogok rájönni, hogy mégis ki való nekem. És akkoriban az akkori tudásomnak megfelelően és az akkori attitűdömnek és hozzáállásomnak megfelelően én nem az a feladó típus vagyok, tehát így fejjel megyek a falnak, és akkor is megoldom, de nem adom fel, tehát az semmiképp. Tehát tuti, hogy bennem volt a hiba, gondoltam, hogyha mégis, akkor fel kell deríteni.
De a lényeg a lényeg, hogy hogy fogok én átváltani erről a sebeit nyalogató, elkeseredett állapotból, hogy fogok felépítkezni egy párkereső állapotra. És képzeljétek el, hogy az jutott az eszembe, egy nagyon banális hülyeség, hogy fogalmam nincs milyenek a férfiak, mert ugye akkor én a házasságomban éltem, és egyetlen egy férfival foglalkoztam a férjemmel, aki egyébként megmérgező volt, de gyakorlatilag olyan nagy tudásom nem volt ám az emberekről, és ilyen józan paraszti észre, hogy mit tudok csinálni.
Képzeljétek el, elmentem egy nagy bevásárlóközpontba és ott is bementem egy olyan üzletbe, ahol férfiaknak szóló termékeket árulnak, és egész egyszerűen, ha hiszitek, ha nem, a bolt közepére lecsüccsentem egy kosárral, egy játszó kosárral, mert nyilván nem azért mentem be, hanem gyakorlatilag elhatároztam, hogy bemegyek, és csak a férfiakat fogom figyelni.
Ez mondjuk nagyon helyes, de annyira el voltam kenődve és keseredve, hogy nem tudom, hogy milyen férfiak vannak. Tehát, hogy vannak a férfiak, és tudom, hogy sokféle típus van, de hogy milyen típusok vannak, honnan tudjam? Most meg kéne tervezni a jövőmet, a jövőbeni életemet, és fogalmam nincs, hogy hogy tervezzem meg. Hát ott ültem, órákig bámultam ki a fejemből, még szerencsére nem jöttek oda, és megkérdezték, hol van az eladónk, hogy milyen jó itthon csinálok én. Mert akkor annyira el voltam keseredve, hogy úgy éreztem, hogy ez egy megoldhatatlan feladat. Szóval ez egy olyan óriási adathalmaz, amiről nincsen információm, hogy egész egyszerűen nem fogok tudni kilépni ebből a helyzetből.
Tehát egy ilyen róka fogta csuka, hogy lehet, hogy 30 évig fogok ott ülni, és nem fogok rájönni, hogy hogy kell megismerni a férfiakat, hogy kell megismerni az embertípusokat. És aztán hát ugye szerencsétlenségemre kitaláltam egy piszok jó megoldást, ingatlan sok randira el kell menni, és ott kell megismerni őket. És gyakorlatilag tényleg nagyon sok randira elmentem.
Hát ez egy ilyen nagy legenda, hogy futószallagon randiztam. Igazándiból nem megsérteni akartam azokat, akikkel randizok, hogy most csak így találkozunk, aztán megyek tovább, és akkor esélye sincs, mert benne volt a pakliban, hogy rátalálok az igazira, de igazándiból az első indíttatásom az volt, hogy a nagy számok törvénye alapján minél több emberrel megismerkedek, annál jobban közelebb fogok kerülni az igazsághoz, és annál jobban rá fogok jönni, hogy milyen típusok vannak. Szerintetek ez megtörtént-e?
Hát persze, hogy nem így történt meg, hanem úgy randiztam, hogy egyre nehezebb volt a feladat, és akkor már elkezdtem hozzá tudatosan tanulni, olvasgatni, és foglalkoztam a témával. És igazándiból a randizásnak már a technikája már nem is izgatott, hogy most hol találkozunk, meg mikor, meg hogyan, mert lettek ilyen bevett szokásaim, hogy már előre lecsekkoltam, megnéztem, meg utána nyomoztam az illetőnek, de Summa Summarum végül is másodjára is férjhez mentem, mert azt mondtam, hogy jó, akkor célirányosan kapok hat hónapot, és azalatt meg kell találnom az igazit. Hát természetesen másodjára se sikerült a választás, és szintén válással végződött a sztori. Na, ekkor már gyanakodtam a dologra, hogy mégiscsak tudományosabban és konkrétabban kell beleugrani ebbe a témába, mégsem lehet, csak ilyen tapasztalatok alapján száz randi ide vagy oda, de ez nem hozza meg az eredményt.
Tehát hogyha újra meg újra ugyanazokat a hülyeségeket ismétli az ember, akkor újra és újra ugyanazokat az eredményeket fogja kapni. Tehát két sikertelen házasság után azt mondtam, hogy egy kicsit pihenőt fogok elrendelni magamnak, és a nagy kudarcnak az lett a vége, hogy egyáltalán nem is akartam ismerkedni. És akkor így évekig nem foglalkoztam a párkeresés témájával, amíg egyszer csak hopsz, valahogy így mégiscsak bekapcsolt két-három év múlva. A félelem, hogy nagyon sok olyan fejlesztéssel foglalkoztam, és nagyon eredményes célokat állítottam föl, megtaláltam az igen jómat, és cigánytábort is vezetek.
És képzeljétek el, arra jöttem rá, hogy a kutatások is azt igazolják, hogy boldog, harmonikus és elégedett életet egy kiegyensúlyozott párkapcsolatban lehet élni. És képzeljétek el, hogy teljesen bepánikoltam, hogy ezt nem fogom megúszni, tehát hogy ezt mégiscsak sikerre kell vinni. És gyakorlatilag, ha van egy sikeres, boldog és kiegyensúlyozott párkapcsolatod, akkor meg tudod hatványozni az önmagad elégedettségét, boldogságát, sikerességét, és gyakorlatilag, ha hiszitek, ha nem, maga a sikeresség motivált arra, hogy újra visszaüljek erre a lóra, erre a nagy párkeresésre, mumus lóra, és igazándiból nem azt mondom, hogy egy élvezetes folyamat megtalálni a párunkat, hanem azt gondolom, hogy élvezetes folyamat rátalálni a lényegre, az esszenciára.
És ennek ugye a legnagyobb titka, ami nem titok, nyílt titok, mindenki tudja, főleg az önfejlesztő, hogy az önismeret, ugye minél jobban ismerd meg önmagadat, és ezáltal minél jobban ismertnénk a másik nemet és a párkapcsolatokat. És minél többet tudsz róla, annál nagyobb valószínűséggel fogsz eljutni egy magasabb szintre.
És bizony nagyon sok előadás, nagyon sok tanulmány kimutatta, hogy azok az emberek, akik biztonságos kapcsolatban élnek, nagyságrendekkel jobb életminőségük van, mint azoknak, akik egyedül, vagy esetleg romboló kapcsolatban élnek. A legrosszabb helyzetben azok vannak, akik romboló kapcsolatban élnek, az elmét folyamatosan kiteszi ennek a veszélyeztetettségnek, hogy mérgező kapcsolatban vagy, és bizony elkezdünk előbb-utóbb hasonlítani a párunkra, az önbecsülésünk csúszik lefele.
Tehát egy olyan negatív spirálba kerülünk, amiből nagyon nehéz kimászni, de érdemes rajta dolgozni. Aztán hogyha egyedül van az ember, akkor annyival jobb helyzetben van. Igazándiból akkor van a legjobb helyzetben, ha azt a párt találja meg, akivel egyenlő módon tudják egymást úgy támogatni, hogy mind a ketten többek lesznek a párkapcsolatban, mint a párkapcsolaton kívül. Ez nem azt jelenti, hogy elszívjuk egymás energiáit, hanem inkább azt jelenti, hogy annyira tud minket energizálni ez a párkapcsolat, hogy egyre többek és egészségesebbek és magasabb önbecsülésű emberek leszünk.
És ugye itt vannak a béka eltemetve, hogy miért mindig sikertelen párkapcsolatunk van. Azért, mert vannak a korlátozó paradigmák, és ezek a korlátozó paradigmák korlátoznak minket abban, hogy sikeresek legyünk bizonyos dolgokban, ilyen a párkapcsolat is. Ezek a paradigmák gyerekkorból, tapasztalásokból, előző párkapcsolatokból vagy előző családi tradíciókból jönnek be, elképzelhető, hogy szülők, nagyszülőktől, tehát igazándiból nagyon sok helyről bejöhetnek transzgenerációs meg mindenféle egyéb paradigmák.
A lényeg az, hogy valahonnan becuppantjuk és magunkévá tesszük. És az lesz a mi igazunk. Tehát, ahogy azt tekintjük igazságnak, ami a mi hitrendszerünk, és eszerint fogunk működni, mert egész nap erre keres az elménk bizonyítékot, és ezt fogja alátámasztani. Azt mondjuk, hogy a másik nem az ilyen meg olyan, akkor az a paradigmán él, és ugye ezt fogjuk naponta megteremteni magunknak. Ha azt mondjuk, hogy én nem adom fel és lesz egy boldog és kiegyensúlyozott párkapcsolatom, akkor az fog bekövetkezni.
Ez sosem volt nekem ilyen egyszerű. Mindig nagyon bonyolult, és kesze-kusza volt, és borzasztóan magamon le tudtam lenni. Egy mázlim volt, hogy sosem adtam föl. Tehát hogyha volt egy kudarc, akkor mindig felhúztam magam, és mondom, akkor is sikerülni kell, akkor megint elolvasok egy könyvet, megint elmegyek egy tanfolyamra, megint végzek valamit. Tehát igazándiból a tudást és az esszenciát úgy szedi össze az ember, hogy kudarcok által. És ezek a kudarcok fognak minket megerősíteni, és továbbfejleszteni magasabb szintekre.
Az önfejlesztés egy varázslatos dolog, és azt gondolom, hogy az élet minden területén van létjogosultsága. Főleg a párkapcsolat terén. Tehát igenis, hogyha ülünk egy férfi cipőboltban, sosem fogjuk kitalálni, ha ott ülünk 20 évig sem, hogy mégis milyen típusú ember vagyunk, emberek vagyunk, és milyen típusú pár kell nekünk, és milyen típusú párkapcsolat kell nekünk, és azt hogy kell üzemeltetni. Egyáltalán hogy kell rátalálni, egyáltalán hogy kell kialakítani. Egyáltalán hogy kell benne felfedezni saját magunkat és a másikat.
És előfordulhat, hogy a végtelenségig járunk randevúkra, és csak egyre borzasztóbb állapotba kerülünk, és nem jutunk előre. Igazándiból azt gondoltam, hogy összeszedni olyan eszközöket, információkat, segítséget, ami segítene azoknak az önfejlesztőknek, akik komolyan gondolják, és tényleg szeretnének egy biztonságos kapcsolatot kialakítani.
És ha időről időre nem sikerül nekik, az nem az ő hibájuk. Tehát nem kell magamat hibáztatni, és nem kell szégyenkezni emiatt, hogy na, tessék, még azt se tudom. Nem tudjuk. Én is volt, hogy úgy mentem el ilyen párkereső estre, évekkel ezelőtt, hogy reménytelenül, és totál kínai volt minden. Egyvalami nagyon érdekes volt ezen az esten. Én akkor már olyan negyvenes koraimban voltam, hogy huszonéves, huszonévesekkel voltam ott, és huszonévesekkel gyakorlatoztam, és nagyon rácsodálkoztam, hogy mennyire tudatosak a fiatalok, hogy már fiatalon akarnak fejleszteni magukban valamit.
A fejlesztés nem azt jelenti, hogy elismerem, hogy én egy tehetségtelen vagyok, hanem az önmagunk fejlesztése pont azt jelenti, hogy igenis nem adod fel, igenis te egy minőségi életet akarsz élni, és mindenkinek jár a minőségi párkapcsolat, a minőségi élet. És ahhoz, hogy hosszú és boldog egészséges életet éljünk, ahhoz nagyon fontos, hogy kiegyensúlyozott párkapcsolataink legyenek, és hogy biztonságos kötődéseink legyenek.
Ez egy nagyon fontos alaptézis, és sajnos nem így jövünk a felnőtt életben nem így megyünk a párkeresésre, hogy megkapjuk ezt a batyut, és ott van a hátunkban az esszenciája annak, hogy a biztonságos kötődés az milyen, és akkor rendelkezünk vele. Vannak szerencsések, akiknek ez olyan szépen és egyszerűen megy, mert szinte ezt az anyatejjel szívták magukba, és vannak olyanok, akiknek igenis ezt vérverejtékkel kell megtanulni, megtapasztalni és megváltozni. Itt a legnehezebb része a változás.
Én annyit szeretnék könnyíteni ezen a folyamaton, hogy ne kelljen mindenkinek ennyi évtizedet beleölnie, hogy sikerüljön megváltoztatnia, akkor lehet az opera diplomáit, hogy egy ilyen párkapcsolati este szeretnék segítséget nyújtani azoknak, akik már azt mondják, hogy unják azt, hogy járják körbe-körbe a témát, és nem jutnak előre. És közben ugye a kudarcok, azok megnehezítik az életüket, és egyre nehezebbnek érzik ezt a megoldást, a párkeresést. Vannak, akik beleragadnak, és ez nagyon veszélyes.
Azért kell ilyen kis határidőszerűségeket szabni magunknak, mert bizony léteznek olyan emberek, akik húsz éven át keresik a párjukat, és mondhatjuk, hogy mára valahogy stagnálnak, de csak úgy keresem anélkül, hogy fejleszteném magamat, annak úgy tényleg semmi értelme van, inkább azt gondolnám, hogy annak szépen lassan elfogy az energiája, és szépen lassan leépül benne az ember, anélkül, hogy valami eredményre jutna. Tehát az, hogy ugyanazt csináljuk, és eredménytelenül időről időre elkapjuk a pofonokat, és még keményebbé válunk, és még elkeseredettebbé, annak olyan sok értelmét nem látom. Inkább azt látom, hogy igenis, hogy lehetne ebből kievickélni, kijönni.
És ezekre találtam ki ezt a párkereső estet, várlak, és próbálok élményalapú gyakorlatokkal a Workshopon játékosan bennetek felismeréseket és rácsodálkozásokat szeretnék majd ott indukálni. Remélem, mindenki jól fogja magát érezni. Egy jó hangulatú estre kell számítani. Ez nem feltétlenül arról szól, hogy ott találod meg a párod, de nem kizáró ok, tehát előfordulhat, de nem ez az elsődleges célja, hanem az önfejlesztés. Tehát, hogy tét nélkül tudjunk beszélgetni, mintha egy rapid randin ülnél akár a másikkal, viszont utána ki tudjuk beszélni, ki tudjuk elemezni, és fel tudjuk fedezni azokat a dolgokat, amiket esetleg otthon nem csinálunk meg. Arra fókuszálunk egy rossz randevú után, hogy a másik milyen volt, vagy mit tudom én, milyen volt a helyszín, vagy egyebet, de nem biztos, hogy elképzelhető, hogy elveszünk a részletekben, és nem biztos, hogy arra figyelünk, amire kéne, hogy ott mi is volt a probléma, hogy mik voltak azok a biztonságos kötődéstől eltérő szituációk, amikre oda kellene figyelni. Úgyhogy várlak szeretettel. Sok sikert kívánok mindenkinek, akit érint a téma. És ugye, ha belegondolsz, az életünknek a nagyobb hányadát mégiscsak párkapcsolatban éljük le. Tehát egy kisebb része egészséges helyzetben az lenne, hogy párkapcsolat nélkül éljük le a gyerekkori életszakaszunkat.
A felnőttkori életszakasz bizony jó lenne biztonságos párkapcsolatban leélni. Nem mindig sikerül, de nagyon jó lenne, hogyha így élnénk le, mert akkor egyre többen lennénk azok, akik boldog, egészséges, elégedett emberek lennénk, és bizony a biztonságos kapcsolat az megágyaz annak, hogy hosszú életen át nagyon jó minőségű legyen az elménknek az állapota, és ezt nagyon fontosnak tartom. Azt gondolom, hogy az elmeállapotunkért igenis tegyünk meg mindent, még a boldog párkapcsolatot is.
És ugye hab a tortán, hogy akkor a környezetünk is boldogabb lesz és elégedettebb, ha vannak gyerekeink vagy rokonaink, ugye a szüleink, bárki, aki minket körülvesz, az is tud ebből olyan értelemben profitálni, hogy ha mi egy ilyen citromba harapott emberek vagyunk, akkor bizony ez rájuk is hatással van. Úgyhogy nagyon jó példát tudnánk mutatni a gyerekeinknek, hogy hogyan lehet valami nem szerencsés élethelyzetet megfordítani és szerencsés, varázslatos élethelyzetet létrehozni belőle. Tehát egy példamutatás lenne a gyermekeinknek és a jövő nemzedéknek is. Úgyhogy várlak szeretettel, megosztom a linket, kattintsatok rá. A lényeg a lényeg, hogy egy kvázi mozi, egy áráért és egy öt órás estélyért lehet, hogy meg tudod változtatni az életedet. Kinek ne érné meg? De most komolyan. Még én is befizetnék rá, ha nem én tartanám éppen ezt az estét.
Úgyhogy gyakorlatilag nagyon várlak szeretettel. Én is annak idején elmentem ilyen jellegű estekre, és egyáltalán nem bántam meg, tehát mindig tanultam magamról valamit, és mindig több és több lettem, és ezért jutottam el oda, hogy előbb-utóbb most már én szeretném ezt a készséget, képességet átadni, mert egyszerűen benne vagy és kikívánkozik. Tehát nagyon szeretném, hogyha másoknak is lenne boldog párkapcsolatuk, mert szerintem ez a képességkészség, ez valami varázslatos, és nagyon-nagyon szeretném, hogyha a ti életetek is jobb lenne.
Ugye nekem is vannak gyermekeim, és az ember, tehát látja, hogyha neki is sikerül a boldog párkapcsolat, akkor már én is tudok röpködni. Úgyhogy azon kívül, hogy én szerettem volna a saját elmémet öregkoromra is még nagyon pallérozgatni, akár egy párkapcsolattal. Tehát a lényeg az, hogy meg akartam teremteni minden feltételét annak, vagy legalábbis törekedni rá, hogy az ember tényleg kiegyensúlyozott és harmonikus életet éljen.
Ezt megérdemeljük, egy életünk van, és elmúlik az életünk, tehát nem érdemes lesz operázni. És mit veszíthetünk. Tehát ennél rosszabb nem lesz, mint ami most van. Úgyhogy gyere el, várlak szeretettel.
Remélem, egy nagyon jó közösséget fogunk alkotni, és még az sem kizárt, hogy ebből majd későbbiekben ebből a kis csapatból majd összeáll egy kis csoport, akivel foglalkozunk, majd a továbbiakban is tovább tudunk fejlődni, mert nekem voltak kis csoportjaim, és ilyen kis alkalmakból jönnek össze nagyszerű emberek, nagyszerű kapcsolódások, tehát ha nem is párkapcsolatok alakulnak ki az esten, de legalább olyan emberek összejönnek, akiknek hasonló az érdeklődési körük, és a motivációjuk az is nagyon nagyszerű lehet, főleg az önfejlesztők körében.
Úgyhogy várlak szeretettel. Sok sikert kívánok, szép napot nektek!
