fbpx

A korlátozó hiedelmek ereje visszatart a teremtő párkapcsolattól

Sokan vágyunk szeretetteljes, kölcsönösen támogató párkapcsolatra. Egy olyan kapcsolatra, ahol önmagunk lehetünk, ahol fejlődhetünk, ahol megélhetjük az intimitást, a bizalmat, a játékosságot és az elköteleződést is. Mégis sokszor van valami láthatatlan akadály, ami visszatart.

Ez a valami sokszor nem más, mint a tudattalan korlátozó hiedelmeink.

Mi az a korlátozó hiedelem?

A hiedelmek olyan mélyen beépült gondolati sémák, amelyeket valóságnak élünk meg. Gyakran a gyermekkorunkban, korai tapasztalataink során alakulnak ki, és észrevétlenül irányítják a döntéseinket, érzéseinket, kapcsolati dinamikáinkat.

Egy korlátozó hiedelem olyan belső mondat, ami akadályozza az egészséges kapcsolódást. Például:

  • „A szerelem mindig fáj.”
  • „Engem nem lehet igazán szeretni.”
  • „Ha megnyílok, úgyis elhagynak.”
  • „A férfiak/nők csak kihasználnak.”
  • „Jobb egyedül, mint újra csalódni.”
  • „A jó kapcsolat ritka, nekem úgysem jön össze.”

Ismerősek ezek? Ha bármelyik megérint, nem vagy egyedül.

Honnan jönnek ezek a hiedelmek?

Sokszor a szülői mintákból, a korai párkapcsolati élményekből, vagy múltbéli traumákból erednek. Lehet, hogy gyerekként azt láttad, hogy a szeretet feltételekhez kötött. Hogy akkor vagy „elég jó”, ha teljesítesz, ha alkalmazkodsz, ha nem vagy teher. Lehet, hogy megtanultad, hogy a párkapcsolat biztonsága bármikor megszűnhet – és kialakult benned a „jobb, ha nem bízom meg senkiben” védekezés.

Ezek a belső meggyőződések viszont, ha nem kérdőjelezzük meg őket, automatikusan irányítanak. Olyan partnereket választunk, akik „visszaigazolják” a hiedelmünket. Újra és újra ugyanazokba a mintákba futunk bele, és megerősítést nyer a hit: „lám, megmondtam”.

Mit tehetsz?

1. Tudatosítsd a hiedelmeidet.
Figyeld meg, milyen belső mondatok bukkannak fel, amikor egy párkapcsolatban bizonytalanságot érzel. Írj le 5 visszatérő gondolatot, amit a szerelemről, a kötődésről, a női/férfi szerepekről gondolsz.

2. Kérdőjelezd meg őket.
Valóban igaz ez? Mindig így van? Tudok olyan példát, amikor nem így történt? Kinek a hangját hallom ilyenkor a fejemben?

3. Dolgozz a belső gyermekeddel.
Sok korlátozó hiedelem a megsebzett belső gyermekhez kötődik. Ez a részünk nem hibás, csak védekezik. De ma már van választásunk. A felnőtt énünk biztonságot teremthet neki.

4. Merj másképp gondolkodni.
Ha a régi hiedelmed például az volt, hogy „a szerelem mindig fáj”, próbálj meg új, teremtő gondolatokat kialakítani. Például: „A szeretet lehet gyógyító és örömteli. Képes vagyok megtapasztalni a kapcsolódás biztonságát.”

5. Kérj támogatást.
Ezekkel a mély mintákkal nem mindig könnyű egyedül dolgozni. Segíthet egy coach, egy önismereti csoport, vagy egy terápiás folyamat.

Fontos tanulság

A korlátozó hiedelmek nem ellenségek. A túlélésünket szolgálták egykor. De ma már nem kell ugyanazokból a sérült mintákból élni. A változás kulcsa a tudatosság – és az a döntés, hogy adok magamnak esélyt egy teremtőbb, kapcsolódóbb, szerethetőbb életre.

És ez a belső munka – minden sebből, félelemből, hiedelemből kiindulva – végül elvezet oda, ahol igazán otthon vagy: önmagadban, és egy szeretetteli párkapcsolatban.


Foglalj időpontot!

Leave a Comment

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük